Az eredetiségvizsgálat olyan hatósági eljárás, mely szükséges a jármű új tulajdonosának nyilvántartásba vételéhez.
Az eredetiségvizsgálatot a BM Központi Adatfeldolgozó, Nyilvántartó és Választási Hivatallal (BM KANYVH) együttműködési megállapodást kötött közreműködők végzik, fővállalkozónk a Metalelektro Kft.
A hatósági eljárásért jármű kategóriától függő igazgatási szolgáltatási díjat kell a vizsgálat előtt készpénz átutalási megbízáson (csekken) befizetni.
(A befizetés más formája, pl. rózsaszín csekk az eljárásban nem fogadható el.)
Az eredetiségvizsgálatot kérelmezőnek a csekk átadásával együtt a határozat postázási címét is közölni kell a közreműködővel.
A BM KANYVH a vizsgálatot követően a vizsgálatról kiadott igazolás tartalma szerinti határozatot, és a befizetett szolgáltatási díj igazolását is megküldi a kérelmező által megadott határozat postázási címre. A kérelmezőnek a kézhez kapott határozat alapján a hatósági eljárásban fellebbezési joga van.
A külföldről belföldi üzemeltetés céljából behozott járművek eredetiségvizsgálata csak a jármű származásellenőrzés eredményéről szóló határozat jogerőre emelkedését követően végezhető el!
A közlekedési igazgatási eljárásban a járművek eredetiségvizsgálatának elvégzését a BM KANYVH által kiállított hatvan napnál nem régebbi határozattal kell igazolni. A jármű eredetiségvizsgálatának eredménye a közlekedési igazgatási eljárásban csak egyszer használható fel. A közlekedési igazgatási hatóság újabb eredetiségvizsgálat nélkül a tulajdonos, üzembentartó vagy meghatalmazottja kérelmére hatósági bizonyítványt állíthat ki az eredetiségvizsgálati nyilvántartásból.
Az eredetiségvizsgálat a járművek azonosítóinak (nem a műszaki állapotának) és a jármű okmányainak vizsgálatára terjed ki.
Milyen okmányokat kell bemutatni eredetiségvizsgálat során?
- A kérelmező személyi okmányát, vagy a meghatalmazott személyi okmányát és a meghatalmazást.
- A hazai rendszámos jármű esetében a forgalmi engedélyt, vagy ezt helyettesítő hivatalos hatósági okmányt, és az új tulajdonos esetében adásvételi szerződést.
- A külföldről behozott jármű esetében műszaki adatlapot, a külföldi forgalmi engedélyt, amennyiben van vámokmány, jogerős származásellenőrzési határozatot
Mikor kell eredetiségvizsgálatot végezni?
- A használt, továbbá a gyártótól származó, de járműkísérő lappal nem rendelkező új jármű, valamint a járműnyilvántartásban korábban még nyilvántartásba nem vett lassú jármű, vagy egyéb jármű első forgalomba helyezésekor
- A forgalomból végleg kivont jármű ismételt forgalomba helyezésekor, illetve a forgalomból ideiglenesen kivont jármű forgalomba helyezésekor, ha tulajdonos változás állt be
- Magyarországon forgalomba helyezett jármű külföldre történő értékesítése esetén a jármű forgalomból történő kivonásakor, illetve a kiviteli rendszám kiadásakor
- A jármű alvázszámának megváltoztatásával járó műszaki beavatkozást (alvázszámot hordozó szerkezeti elem, alváz, vagy karosszéria cseréje) megelőzően
- Biztosítási esemény - kárrendezés - kapcsán forgalomból kivont jármű ismételt forgalomba helyezésekor
- A jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor (kivéve a lassú járművet és pótkocsiját)
- Ha a közlekedési hatóság a jármű alvázszámában az eredeti állapothoz képest változást észlel
- Ha a nyilvántartás közhitelességének biztosítása érdekében a BM KANYVH elrendeli
Kinek az érdeke az eredetiségvizsgálat?
A vásárlónak, mert a használt jármű vásárlása előtt meggyőződhet annak eredetiségéről, így nem kell tartania attól, hogy nem "tiszta" járművet vásárol. Az eredetiségvizsgálatot lehetőleg az adás - vételi szerződés aláírása előtt készíttesse el, mivel az adás - vételi szerződés aláírásával már tulajdonába kerül a jármű, tulajdonjogot szerez.
Mikor lehet eredetiségvizsgálat nélkül is nyilvántartásba venni a járművet?
Ha a nyilvántartásba vétel:
- jogalapja öröklés
- jogalapja gazdasági társaságok átalakulásával bekövetkezett vagyonszerzés, feltéve, hogy az újonnan létrejött gazdálkodó szervezet a korábbinak általános jogutódja
- jogalapja a közös tulajdon megszűnése, amennyiben a jármű valamelyik tulajdonostárs tulajdonába kerül, vagy közös tulajdon létesítése esetén, ha az egyik tulajdonos korábban a jármű tulajdonosa volt
- a jármű nyilvántartott üzemben tartója változatlan marad, feltéve, ha a lízingszerződés teljesülésével a jármű tulajdonjogát megszerzi
- jogalapja állami szerv kezelésében, tulajdonában lévő jármű egymás közti tulajdonjog változása
- jogalapja a cégjegyzék vagy a vállalkozói igazolvány alapján az adásvétel időpontjában főtevékenységük szerint gépjármű kereskedelemre jogosult vállalkozók egymás közti használt jármű adásvétele, kivéve a rendeltetésszerű használat céljából történő tulajdonszerzést
- muzeális jellegű jármű forgalomba helyezése
- Az érték és állapotfelmérés fontos mind az eladónak, mind a vevőnek, de fontos lehet a vételt finanszírozó pénzintézetnek is (Bank, lízing cég).
Útnyilvántartás, kiküldetési rendelvény?